|
|
|
|
A textíliák alapanyagai,
felhasználásuk
|
| Tantárgy: |
Technika
és életvitel |
| Évfolyam: |
7. évfolyam |
| Témakör,
tananyag: |
Anyag
és energia - Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok - A textíliák
alapanyagai, felhasználásuk (két egymást követő óra) |
| Az óra
típusa: |
Új
ismereteket feldolgozó óra |
| Célok,
feladatok: |
A
környezetünkben keletkező textilhulladékok anyag szerinti
csoportosításának és hasznosítási lehetőségeinek
bemutatása, gyakoroltatása. |
| Szemléltető
és munkáltató eszközök, anyagok: |
Különböző
anyagú textil hulladékok. Üres szókártyák, táblamágnes.
Az
oktatócsomag 13. számú feladatlapja (csoportonként egy példány),
és a tanári segédanyag szálanyagok összefoglalását és a
textil készítés módjainak ábráját másoljuk transzparensfóliára.
Ruhafesték, ecet és viasz, edény és tűzhely a pólófestéshez,
batikoláshoz. |
| Előzetes
feladatok: |
Különböző
textilanyagok gyűjtése (lehetőleg minél többféle anyagú)
Tanulónként egy világos színű megunt vagy használt póló a
batikoláshoz. |
| A tantárgyi munka
tartalma |
Munkaformák, módszerek |
| Óra
eleji szervezés: |
|
A
szükséges eszközök, anyagok előkészítése. Alakítsuk ki a
munkacsoportokat 5-6 fő /csoport.
|
|
| Motiváció: |
Az
órát a pedagógus olyan pólóban, ruhában vezesse, amelyet
batikolással alakított át. Kérdezzük meg a tanulókat
ismerik-e azt a technikát, mellyel az éppen viselt ruhánk készült.
Beszéljük meg velük, hogy a régi ruhadarabjainkat mi magunk is
"felújíthatjuk", nem kell őket kidobni.
|
Frontális
osztálymunka |
| Célkitűzés: |
Elmondjuk
a gyerekeknek, hogy a mai óránkon megismerjük a leggyakrabban
előforduló textiltípusokat, azok alapanyagait, majd ők maguk
is átfesthetik a hozott megunt pólójukat.
|
Tanári
közlés |
| Az
új anyag feldolgozása: |
|
I.
A textilek alapanyagai
Vetessük
elő a tanulók által hozott ruhaneműket, textileket. Vizsgáltassuk
meg őket. Figyeltessük meg a bevarrt címkéket is!.
Majd gyűjtsük össze a talált anyagokat szókártyákra írva,
és ezeket helyezzük el a mágneses táblán.
Miután elég sok anyagtípus összegyűlt, próbáljunk meg
csoportokat alkotni belőle a következők szerint:
Természetes
szálanyagok:
Növényi eredetű szálanyagok
(többnyire cellulózból
épülnek fel)
pamut (a gyapot magjain fejlődő szálak)
len (a növény szárában lévő rostkötegek)
kender (a növény szárában lévő rostkötegek)
juta (a trópusi növény szárában lévő
rostkötegek)
rami (a trópusi növény szárában lévő
rostkötegek)
Állati eredetű szálanyagok
(állati fehérjék alkotják)
gyapjú (a juhfélék szőre)
hernyóselyem (a selyemhernyó gubóját alkotó
vékony szál, 3000m/db)
Ásványi eredetű szálanyagok
azbeszt (sziklás azbeszt rostra bontásával
nyerik)
Mesterséges szálanyagok:
Szerves
regenerált (az alapanyagot a természetből
veszik, és kémiailag módosítják, majd ebből
képzik a szálat. Pl.: a viszkóz, ami cellulóz
alapú.)
szintetikus (poliamidok, poliészterek, PVC,
Poliuretán-Lycra, Poliuretán-Spandex stb.)
Szervetlen
üvegszál
Az
így kialakult vázlatot a gyerekek írják le a füzetükbe.
|
Csoportos
és egyéni munka
Megbeszélés |
|
II.
Hogyan készülnek a különböző textilek
Adjuk
kézbe a négy textilmintát (szőtt és kötött anyag, fonat,
nemez)!
Vetítsük ki
az oktatócsomag „Textil” című fejezetében lévő textilek
készítése című ábráját!
Vizsgáltassuk
meg a szövetmintákat a gyerekekkel, majd kérjük meg őket,
próbálják meg párosítani azokat a látott képekkel.
A gyerekek
rögzítsék a füzetükbe, hogy milyen módon lehet előállítani
a szálasanyagokból a különböző textileket.
|
Csoportos
munka
Csoportos munka
Rögzítés
|
|
III.
Mire használjuk és hogyan használhatjuk újra, hogyan hasznosíthatjuk a textileket?
A
minták megfigyelése után fogalmazzuk meg az egyes típusok
jellemző tulajdonságait.
Kerestessünk
összefüggéseket az előállítás és az alkalmazási terület
között.
Mondjuk el a
gyerekeknek, hogy a textileket ipari méretekben csak akkor lehet
hasznosítani, ha sok egynemű és tiszta textilhulladék
keletkezik . A lakossági textilhulladék általában nem ilyen,
így azt nem nagyon lehet másodlagos nyersanyagként alkalmazni.
Azonban
odaadhatjuk a rászorulóknak, átfesthetjük őket, vagy
készíthetünk belőle rongyszőnyeget is.
|
Csoportos
és egyéni munka
Megbeszélés |
|
IV.
Régi póló batikolása
A
batikolás lényegének megértetéséhez használjuk az
oktatócsomag 13. számú feladatlapjának 2. oldalát.
Olvastassuk fel a gyerekekkel, majd értelmezzük a
munkafázisokat. A csoportok önállóan elkezdik a munkát.
Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a forró festékkel
óvatosan dolgozzanak, mindig legyünk jelen a folyamatnál!
|
Csoportos
és egyéni munka |
| Összefoglalás: |
Ismételjük
el újra a textilek alapanyagait és a textilkészítés
módszereit. Hangsúlyozzuk ki az újrahasználat és a szelektív
gyűjtés jelentőségét.
|
Frontális
osztálymunka |
| Értékelés: |
Az
egyes csoportokat és a kiemelkedő tanulókat és az elkészült
munkákat értékeljük az óra végén.
|
|
| Házi
feladat: |
A
gyerekek otthon is nézzenek körül a lakásban! Keressenek olyan
ruhaneműket, melyre már nincs szükségük és bíztassuk őket,
hogy vigyék el a karitatív szervek gyűjtőhelyeire!
|
|
| Óra
végi szervezés: |
Az
osztály rendbetétele, feltakarítása. Az eszközök
összepakolása.
|
|
|
|
