A szükséges eszközök, anyagok előkészítése, az osztály tanulóinak csoportokra osztása (5-6 fő/csoport)
 

Mielőtt hozzálátnánk a munkához elevenítsük fel a gyerekek ismereteit a papírkészítés nyersanyagairól (növényi rostok, textilhulladék, papírhulladék).
Hangsúlyozzuk ki a hulladékpapír hasznosításának környezetvédelmi jelentőségét! A táblára előre felírt, vagy a transzparensfóliára másolt táblázatot (8. számú feladatlap 2. oldala) kivetítjük és ennek segítségével magyarázunk. (Kevesebb fát kell kivágni, kevesebb víz és energia kell, nem szükséges hozzá környezetszennyező kén és klór.)
 

a.) A papírmerítés munkafázisai:

Kiosztjuk a 6. számú feladatlapokat, majd elolvassuk és közösen értelmezzük 2. oldalon leírt munkafolyamatokat, lépéseket (aprítás, áztatás, turmixolás, merítés, préselés, szárítás).
Az egyik munkacsoportnál mutassuk be az osztálynak a technikát és hívjuk fel a figyelmet a nyugodt, tiszta, balesetmentes munkára.

b.) A módszer elsajátítása, gyakorlása, rögzítése:

A tanulók a csoportonként kialakított munkahelyeken egyenként kipróbálják a merítést, a papírkészítést, közben a füzetbe rögzítik a főbb munkafázisokat.

c.) Különleges technikák megismerése: 

Bemutatjuk a vízjeles (a merítő keretre vékony drótot fűzünk a kívánt alakzatban) és festett papír készítés technikáját, majd gyakoroltatjuk a tanulókkal.
 

Az elkészült merített papírokat megfigyeltetjük a tanulókkal és összehasonlíttatjuk a gyárban, iparilag készített papírokkal. Csoportonként összegyűjtik, megfogalmazzák és elmondják a legfontosabb látható, tapasztalható tulajdonságaikat (a gyárban készített papír: vékonyabb, simább, egyenletesebb felületű, homogénebb; a merített papír: szabálytalan szélű, hullámosabb, egyenetlen felszínű, vastagabb, látszanak a rostok, stb.)